jota gondolatok

Manapság érzelmeinket sokszor emodzsikkal fejezzük ki, aminek, valljuk be, gyakran a fele se igaz.Stresszesebb életet élünk, mint valaha. Bár már egy olyan korban élünk, ahol megengedettebb és elfogadottabb kifejezni érzéseinket. De azt se feledjük, hogy felütötte fejét a társadalmi elszigeteltség, így nem biztos, hogy van rá emberünk, akinek elmondhatjuk sötét gondolatainkat. Most legfőképpen a düh,… Tovább »

Gyerekkoromban, akivel csak tudtam összebarátkoztam. Kamaszkoromban is így volt. Menekültem a magánytól. 20-as éveimben meg már csak néztem, hogy mennyi barátság, de valójában egyik se az a „te vagy a legjobb barátnőm és én neked” fajta vagy talán csak pillanatokra vagy csak én szerettem volna, ha ez így lenne. 30-as éveimben meg szép lassan minden… Tovább »

Nyilván egy csomó mindenki volt…. De vajon tényleg olyan sokan? Szerintem kevés ember merészkedik el, főleg lányok, egyedül moziba. Nekem kész rémálomnak tűnt, hogy egyszer valaha egyedül elmenjek moziba… Kezdjük a jegyvétellel. Direkt előre lefoglaltam és bejelöltem, hogy egy db azaz 1 jegyet szeretnék venni. Amikor sorba álltam, hogy kifizessem a jegyet, annyira izgultam, hogy… Tovább »

Év végén vagy január első napjaiban megírjuk vagy fejben „lejegyzeteljük”, hogy miket szeretnék megfogadni vagy elérni az új évben. De az új év lendülete általában februárra elszáll, ami legtöbbször nem a legszebb hónap, főleg ha hosszú a tél és még egy csomó hó esik (aminek egyébként karácsonykor kéne esnie, na mindegy)…és idáig is tartott minden… Tovább »

Sokszor megkapom ezt a kérdést, hogy miért nem maradtam kinn Spanyolországban. Nagyon jó kérdés. Ugyanis úgy volt, hogy maradok és haza nem jövök… Mielőtt még folytatnám, ez az én tapasztalatom. Más lehet, hogy teljesen máshogy éli meg, ráadásul annyian maradnak is. Amivel semmi baj. De ez az én történetem.  Miután Dél-Spanyolországban töltöttem az Erasmusos hónapjaim,… Tovább »